Mennyibe kerül egy egyetemista életkezdése?
Ugyan még messze van a tanévkezdés, de a tudatos tervezésnek része, hogy már előre igyekszünk felkészülni a várható kiadásokra. Alábbi cikkünkben azt járjuk körbe, hogy mennyibe kerül elkezdeni az önálló életet az egyetem mellett.
Kezdjük a legfontosabbal: hol fogunk lakni?
A nem állami ösztöndíjjal tanuló hallgatók számára a legnagyobb költséget természetesen a tandíj adja, azonban szorosan követi ezt a lakhatásra fordított kiadás. Felmerül tehát a kérdés: ha közel szeretnénk lenni az oktatási intézményhez, akkor kollégiumot vagy albérletet válasszunk inkább?
Noha egy albérletben jóval szabadabbak és önállóak lehetünk, az egyetemhez közeli lakások átlagos bérleti díjai a rezsiköltségekkel együtt 80.000 és 150.000 Ft között mozognak – értelemszerűen a mérettől és elhelyezkedéstől függően. Itt, ha többedmagunkkal is béreljük a lakást, jó eséllyel lesz egy saját szobánk, ami lehetőséget ad a nyugodt és kényelmes körülmények közötti tanulásra, ráadásul a vizesblokkon és a konyhán is lényegesen kevesebben kell osztozkodni. Ezzel, szemben, ha pusztán az anyagiakat nézzük, a kollégium az ideális választás.
Hátránya azonban, hogy a kollégiumba nehezebb bekerülni, és még ha be is jutunk, általában nem egyedül vagyunk egy szobába, ami lényegesen csökkenti a privát szféránkat.
Utazási költségek
Fontos szempont a költségvetés tervezésénél még az utazás kérdésköre is, hiszen nem mindegy milyen messziről látogatjuk a választott felsőoktatási intézményt. Egy egyetemistának akár a negyedéves vagy a féléves bérlet is megérheti, noha egyszerre nagyobb kiadás.
Hazautazást tekintve egy diák átlagosan havi 2-3 alkalommal utazik messzebbre, ez akár 10-20.000 Ft összegű kiadást is jelenthet számára, ha a hagyományos tömegközlekedési megoldásokkal számolunk. Éppen ezért javasolt megvizsgálni a lehetséges alternatívákat is, több ezer forint is megspórolható például az Oszkárral, nem beszélve arról, hogy sokszor időt is tudunk ezzel spórolni.
Egyéb költségek
A felsőfokú tanulmányok folytatásához szükség lesz tankönyvekre, íróeszközökre, adott esetben laptopra. A tankönyveket azonban akár könyvtárból is ki lehet kölcsönözni, vagy ha muszáj megvenni, érdemes megnézni, hogy használtan is meg tudjuk-e venni. Az is segíthet, ha a közösségimédia-felületeken belépsz azokba a csoportokba, ahol a felsőbb évesek a már nem használt jegyzeteiket osztják meg társaikkal.
A havi büdzsé kialakításánál célszerű számolni az esetleges nyomtatási és egyéb irodatechnikai költségekkel, de akár néhány különórával is. Mindemellett még számos más költség is adódhat egy egyetemista életében. Ilyen például az étkezés is és számolni kell továbbá az internet és a wifi havi díjával, vagy akár az elektronikai eszközök (telefon, laptop, tablet, számítógép, okos tv stb.) törlesztőivel, előfizetési díjával. Nem tartozik szigorúan a létszükségletek közé, de érdemes kalkulálni ruhavásárlással, sportolni vágyóknak kondibérlettel, de még a szórakozásra szánt összeg is ebbe a kategóriába esik bele.
Ugyan még messze van a tanévkezdés, de a tudatos tervezésnek része, hogy már előre igyekszünk felkészülni a várható kiadásokra. Alábbi cikkünkben azt járjuk körbe, hogy mennyibe kerül elkezdeni az önálló életet az egyetem mellett.
Kezdjük a legfontosabbal: hol fogunk lakni?
A nem állami ösztöndíjjal tanuló hallgatók számára a legnagyobb költséget természetesen a tandíj adja, azonban szorosan követi ezt a lakhatásra fordított kiadás. Felmerül tehát a kérdés: ha közel szeretnénk lenni az oktatási intézményhez, akkor kollégiumot vagy albérletet válasszunk inkább?
Noha egy albérletben jóval szabadabbak és önállóak lehetünk, az egyetemhez közeli lakások átlagos bérleti díjai a rezsiköltségekkel együtt 80.000 és 150.000 Ft között mozognak – értelemszerűen a mérettől és elhelyezkedéstől függően. Itt, ha többedmagunkkal is béreljük a lakást, jó eséllyel lesz egy saját szobánk, ami lehetőséget ad a nyugodt és kényelmes körülmények közötti tanulásra, ráadásul a vizesblokkon és a konyhán is lényegesen kevesebben kell osztozkodni. Ezzel, szemben, ha pusztán az anyagiakat nézzük, a kollégium az ideális választás.
Hátránya azonban, hogy a kollégiumba nehezebb bekerülni, és még ha be is jutunk, általában nem egyedül vagyunk egy szobába, ami lényegesen csökkenti a privát szféránkat.
Utazási költségek
Fontos szempont a költségvetés tervezésénél még az utazás kérdésköre is, hiszen nem mindegy milyen messziről látogatjuk a választott felsőoktatási intézményt. Egy egyetemistának akár a negyedéves vagy a féléves bérlet is megérheti, noha egyszerre nagyobb kiadás.
Hazautazást tekintve egy diák átlagosan havi 2-3 alkalommal utazik messzebbre, ez akár 10-20.000 Ft összegű kiadást is jelenthet számára, ha a hagyományos tömegközlekedési megoldásokkal számolunk. Éppen ezért javasolt megvizsgálni a lehetséges alternatívákat is, több ezer forint is megspórolható például az Oszkárral, nem beszélve arról, hogy sokszor időt is tudunk ezzel spórolni.
Egyéb költségek
A felsőfokú tanulmányok folytatásához szükség lesz tankönyvekre, íróeszközökre, adott esetben laptopra. A tankönyveket azonban akár könyvtárból is ki lehet kölcsönözni, vagy ha muszáj megvenni, érdemes megnézni, hogy használtan is meg tudjuk-e venni. Az is segíthet, ha a közösségimédia-felületeken belépsz azokba a csoportokba, ahol a felsőbb évesek a már nem használt jegyzeteiket osztják meg társaikkal.
A havi büdzsé kialakításánál célszerű számolni az esetleges nyomtatási és egyéb irodatechnikai költségekkel, de akár néhány különórával is. Mindemellett még számos más költség is adódhat egy egyetemista életében. Ilyen például az étkezés is és számolni kell továbbá az internet és a wifi havi díjával, vagy akár az elektronikai eszközök (telefon, laptop, tablet, számítógép, okos tv stb.) törlesztőivel, előfizetési díjával. Nem tartozik szigorúan a létszükségletek közé, de érdemes kalkulálni ruhavásárlással, sportolni vágyóknak kondibérlettel, de még a szórakozásra szánt összeg is ebbe a kategóriába esik bele.
