Kamatozzunk: íme a legfontosabb tudnivalók egy helyen

Mit jelent a kamat?

A kamat egy olyan fizetendő összeg, amelyet a felvett kölcsön használatáért, illetve a kölcsönnyújtás kockázatviseléséért számíthat fel a kölcsönt folyósító szolgáltató. Ez az összeg az igényelt kölcsön bizonyos százaléka, amit időarányosan kell megtéríteni a kölcsönt felvevőnek. Ezt szakkifejezéssel ügyleti kamatnak nevezik. Van azonban a kamatnak egy másik fajtája, az úgynevezett betéti kamat, amit a betétgyűjtő pénzintézet fizet, azért, hogy elfogadja a betétünket, amennyiben megtakarítási vagy betéti számlán hozzá visszük a pénzünket. Az alábbiakban az ügyleti kamat témáját fogjuk alaposabban körbejárni.

Kamat és kamatláb

A két kifejezés közötti különbség leginkább az időbeliségben vehető észre. Míg a kamatláb egy hitelnél általában egy adott időszakra – ami a legtöbb esetben egy év szokott lenni – a kamat összege és a kölcsönösszeg között megtalálható arány, százalékban kifejezve.  Ez az a szám, amit a bankok és pénzügyi szolgáltatók a hirdetményeikben szerepeltetnek. A kamat ezzel szemben egy olyan összeg, amit fizetni kell a kölcsön után. Ezt minden esetben a törlesztőrészlet tartalmazza, a legtöbb kölcsön esetében az adósnak ezt kell megfizetni, és nem külön-külön a tőkét és a kamatot.

A lakossági hitelek döntő többsége olyan konstrukció, amelyet havonta, egyenlő összegű törlesztőrészletekben kell fizetni.

Noha lehet a törlesztőrészlet változatlan, ettől függetlenül a törlesztőrészlet összetétele nem állandó: a kamat és a tőke aránya változik, és míg az elején a kamat része dominál, a futamidő vége felé fokozatosan átfordul és egyre kevesebb lesz a kamat, és több a tőke.

De miért van egyáltalán szükség a kamatra?

A hitelnyújtás egy szolgáltatás, és mint ilyen, ennek is van egy díja. Azzal, hogy a pénzügyi szolgáltató a rendelkezésünkre bocsássa a pénzét, kockázatot vállal, hiszen számos olyan tényező van, ami befolyásolja a visszafizetést. Ezt a kockázatot forintosítja a szolgáltató, és ezt kell megfizetni azért, hogy felvehessük a kölcsönt.

Alapfogalmak a kamat kapcsán

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa folyamatosan figyeli kamatkörnyezetet és meghatároz egyfajta irányadó kamatmértéket, ez a jegybanki alapkamat. Ennek a mértéke jelentős befolyással bír a pénzintézetek kamatmutatóira. Ha az alapkamat alacsony, akkor könnyebb hitelt felvenni, mert így a hitelintézetek kamata is kevesebb, ezért nekünk is kevesebbet kell fizetnünk. Hátulütője viszont ennek az, hogy akinek megtakarítása van, akár állampapír, akár bankbetét formájában, az is kevesebbet kamatozik.

A kamat mértéke nagyban függ a gazdasági környezettől és a jövő kilátásaitól is. Ha bizonytalan a gazdasági és inflációs környezet, olyankor az MNB magasabb jegybanki alapkamatot határoz meg, így biztosítva a megfelelő inflációs környezetet a gazdaság növekedéséhez. Értelemszerűen, ha a gazdasági helyzet stabil, akkor mindez alacsonyabb jegybanki alapkamat mellett is tartható.

Mi az a BUBOR?

A BUBOR egy rövidítés, ami a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb kifejezésnek feleltethető meg. Ennek a mértékét az MNB és a BUBOR szabályzatában szereplő, jelenleg 10 nagy kamatjegyző bank határozza meg. Első lépésként a kamatjegyző bankok jegyzést nyújtanak be az MNB-hez minden munkanapon 10 óráig, ami magyarul annyit tesz, hogy olyan kamatlábat nyújt be az MNB-hez, amelyen valamely hitel nyújtására ajánlatot tenne egy másik kamatjegyző bank részére forintban fedezetlen bankközi hitel gyanánt. Az MNB összeveti ezeket a jegyzéseket, átlagol, és közzéteszi a BUBOR-t, minden munkanap 11 óráig bezárólag.

Hogy ennek mégis mi köze a hitelezéshez? A BUBOR egyfajta referencia-kamatláb, ami a fogyasztói hitelek tisztességes kamatszámításához készül. Mindez pedig azt jelenti, hogy ha változó kamatozású a hitelünk, akkor a BUBOR révén nyomon követhetjük a hitelkamat változásait, mivel ez nyilvános, bárki számára hozzáférhető információ.

Ügyleti kamatok különböző típusai

Hazánkban igen kötött a szabályozása annak, hogy milyen kamatozás mellett kínálhatják a pénzügyi szolgáltatók a különböző futamidejű kölcsönöket.

Hároméves futamidő mellett kizárólag fix kamatozással, vagy az MNB által meghatározott referencia-kamatlábhoz igazított változó kamatozással és rögzített kamatfelárral lehet hitelt kínálni.

Ha több mint három év a hitel futamideje, akkor az MNB honlapján szereplő referencia kamatlábhoz igazított változó kamatozással a teljes futamidőre, vagy pedig legalább hároméves periódusokban rögzített hitelkamattal vagy fix kamatozással nyújtható a hitel.

Mit jelent a fix kamatozás a gyakorlatban?

A fix kamatozású kölcsön a létező legkiszámíthatóbb kölcsöntípus. Ez azt jelenti, hogy a futamidő alatt részben vagy egészben, de rögzített kamat mellett kell törleszteni a hitelt, vagyis a törlesztőrészlet mértéke nem változik, mivel a hitelt nem befolyásolják a kamatkörnyezeti változások.

Változó kamatozás

Ugyanakkor a változó kamatozás sem jelenti azt, hogy bármilyen befolyásoló tényező megváltoztathatja a kamat alakulását, hiszen ezt kizárólag a transzperesen közzétett, nyilvánosság által elérhető referencia-kamatlábak változása okozhatja. A hitelnyújtók nem alkalmazhatnak bármilyen referencia-kamatlábat, hanem csak és kizárólag azokat, melyeket az MNB határozott meg és tett közzé. Ilyen lehet a már említett BUBOR, de ilyen a jegybanki alapkamat is.

Vegyünk egy példát: egy hitel futamideje 2 év (vagyis kevesebb mint 3 év), változó kamatozás esetén a referencia-kamatláb lehet pl. 1 vagy 3 vagy 6 vagy 12 havi BUBOR, ami alapján 1/3/6/12 havonta változik a kamat, azaz fordulónapja van szerződésnek. Egy ilyen hitel esetében a kamat a referencia-kamatlábból és a fix kamatfelárból (pl. kamat: 6 havi BUBOR + 5% kamatfelár) tevődik össze.

A következő időszakra mindig a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábat kell irányadónak tekinteni. Ilyen hitel esetén a kamat másik eleme, a kamatfelár (fenti példában az 5 %) a futamidő végéig fix, nem változhat.

Ha a hitel futamideje 3 évnél hosszabb, akkor lehet fix a kamat, és lehet olyan változó kamatozású is, mint a 3 évnél rövidebb futamidejű hitelek. Ebben az esetben annyi megkötés van, hogy a kamatfelár lehet fix a teljes futamidőre vagy lehet 3 évente változó.

Ezen kívül lehet egy olyan változó kamatozás, amikor legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített a hitelkamat.

Mit jelent a késedelmi kamat

Késedelmi kamat akkor kerül felszámításra, ha nem teszünk eleget törlesztőrészlet-fizetési kötelezettségüknek, akkor, amikor esedékes lenne.

Magánszemélyeknek nyújtott hitelek esetében ennek van maximuma, ami a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény alapján az ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt értéke lehet, és nem lehet magasabb az adott naptári félévre a június 1-én vagy a december 1-én érvényes jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt értékénél.

A fentiek alapján példának okáért, ha az ügyleti kamat egy kölcsönnél 8,3 % és a jegybanki alapkamat 2022. június 1-én 5,90 %, akkor a késedelmi kamat 2022. második félévben 8,3 % X1,5 + 3% azaz 15,45 %. Mivel ez az érték nem haladja meg a 2022. június 1-én érvényes jegybanki alapkamat (5,90 %) 24 százalékponttal növelt mértékét, azaz a 28,90 %-t, így a 15,45 % lesz a késedelmi kamat mértéke.

A nem magánszemélynek nyújtott hitel esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félre a naptári félév első napján érvényes a jegybanki alapkamat lesz, akkor is ha a hitel egyébként kamatmentes volt.

Negatív kamat

Negatív kamat esetén a kölcsönadó, befektető fizeti a kamatot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kölcsönvevő kamatot kap, de nagyon alacsony kamatok mellett vehet fel hitelt.

Kamatperiódus

A kamatperiódus az az időszak, ami alatt a hitel kamata változatlan marad. Vagyis egy kamatperióduson belül mindig állandó, meghatározott hitelkamattal számolhatunk, azaz a törlesztőrészletek ez idő alatt nem változnak.

Kétféle kamatperiódus létezik:

rövid kamatperiódus, ami lehet: 3, 6 vagy 12 hónap

vagy hosszú kamatperiódusú: 3, 5, 10, 15 és 20 év

Kamatkockázat 

Az ügyleti kamat változása kockázatot jelent a hitelt nyújtó számára, mivel a futamidő során változó kamat emelheti vagy csökkentheti a hitel törlesztőrészletét, ha nem a teljes futamidőre vonatkozó fix kamatozású hitelt igénylünk. Ez a változás a kamatkockázat, amely lehet pozitív és negatív is.

Amennyiben: csökken a kamat mértéke, csökken a törlesztőrészlet, ám ha nő a kamat, emelkedik a törlesztőrészlet is.

Kamattámogatás

A kamattámogatás révén az állam segítséget nyújt a hitel kamatainak fizetéséhez, amennyiben hiteligénylőként bizonyos feltételeknek eleget teszünk.